2009. január 25., vasárnap

Naplóm,de nem szerelmeimnek..... folytatás.....

.....hát megint itt vagyok,ígérem nem sokáig
Sok a dolgom ,a kisebbik lányomnak lesz az esküvője ,február 14. -én. Sok az intézni való.

...tehát felmentünk Pestre a kórházba, és közölték velünk,műteni kell vér rög keletkezett a kis agyánál. A műtétet következő hét ,hétfőjére tették.

Eljött a hétfői nap, hajnalban vonat - irány Pest.
Fiam nagyon megvolt rémülve........még mindig a fülemben cseng ,ahogy sirva csak azt hajtogatta " tudom már sosem jössz értem "........
Reggel hét órakor került a műtőbe és déli tizenkét órakor még nem tudtunk róla....
Ólom lábakon járt az idő......
Én ,valahol belül éreztem ,nagy baj lehet.......délután egy órakor hívatott a Prof..........,beszélni akar velünk....
Megtörtént.......
Közölte ,hogy megműtőtték,....közben ki derült ,hogy a gyerek feje egy időzitett bomba volt.
Úgyanis a kis agyában daganat volt,ami csak a kellő pillanatra várt ,mikor robbanhat.....
A gyerek akit orvos szinte csak akkor látott amikor a világra jött,soha ,de soha nem volt beteg,se perc alat semmivé vált.......
Ez a gyerek egy hét leforgása alatt úgy ki lépet az életünkböl,mint ha soha nem is lett volna köztünk......
1972,december 12 én szűletet,és és 1977.junius 06 -án itt hagyott bennünket örökre.

Talán az add egy kis vigaszt,hogy olyan gyorsan történt minden,hogy nem volt ideje szenvedni.
Úgyanis a műtétet nem élte túl..... (((((((((

Egy évig nem dolgoztam,idegösszeroppanást kaptam és majdnem rá mentem én is....

Emlékét ,örökre örizni fogjuk.......

" Kinek ,gyermekét nem fődi sírhalom,
Nen tudja ,mi a szülői fájdalom........" (((((((((



Most ennyi, de jövök vissza nem soká........!

........tudjátok !.....egy óra múlva itt vagyok...........................................................................................!
.............................................................vagy nem ,vagy igen, ...........talán,,,,,,,,,,,))))))))))))

2009. január 19., hétfő

Naplóm,de nem szerelmeimnek....folytatás.......

2009.01.19.

No...ott tartottam,hogyan lesz a gyerekből / 18-évesen / családanya........

És mostantól fogva jól figyeljetek ,mert a " Való Világ " nem a TV.-ben van,hanem itt a földön.....

Még nem tettem említést arról,hogy szüleim elváltak vagy talán össze se házasodtak.....
Én sosem kérdeztem.......
Számomra túl bonyolult volt és én a bonyodalmakat sosem szerettem..
Lényeg a lényeg,anyai nagymamám nevelt.Meglehetősen zűrős volt a helyzet,mert anyám is ott lakot egy másik szobában.
Tulajdonképpen mindenkihez tartoztam,mégsem volt senkim.
Anyám,1952 magasságában férjhez ment egy katona tiszthez,aki pilóta volt.El is váltak ,egy alkalmas pillanatban. Viszont lett egy öcsém,akit 13 éve láttam utoljára.
A nevelt" apámnak " csúfolt egyénből,annyi hasznom lett,hogy mivel sokat rajzolt,állítólag nagyon jó pilóta volt,általa szerettem meg a pausz papírt meg a csillagászatot.
Első szerelmemet / legalább is akkor még aszt hittem 16 -évesen,hogy ha valaki színpatikus és tetszik ,az egyenlő a szerelemmel /.Sokat vitatkoztunk,ha én valamit akartam,ö biztos nem,vagy fordítva.Katona volt és Gábornak Hívták.Mivel nem egyeztünk én egy alkalmas pillanatban el feledkeztem róla örökre....
Megjegyzés: időközönként lesz név és dátum ki emelés ,mert a későbbiek során ti is észre veszitek,hogy bizonyos számok,nevek érdekes módon kapcsolódnak,ismétlődnek.

Férjemmel '65-ben ismerkedtem meg,akinek a becsületes neve G.Gábor Tibor,De ő a Tibor nevet használta,így lettem .....Tiborné.
1967 ben esküdtünk meg.
Első gyermekem 1968 ban született. Zsuzsanna nevet kapta.
Születés napi ajándék volt,ugyan is én április 18-án ,ö mag április 17-én született.
Én Húsvét napján, ő Húsvét másnapján.

Eddigi azonosság / húsvét -húsvét, katona-katona,Gábo-Gábor,április-április,17-18 meg szűletésnap/

" És még mondja valaki,hogy a történelem nem ismétli magát."
.....lesz ez még érdekesebb is...

Miközben férjem járta az országot,mert ht./hivatásos katonavolt/'972.dec.12-én fiu gyermeknek adtam életet,aki apja után a Gábor,Tibor nevet kapta/ lásd mint fent /

Emlitettem már ,hogy többnyire egyedül voltam a gyerekekkel még aztán is miután haza helyezték férjemet Szolnokra.Közben én elvégeztem a Közgét/Közgazdasági Szakközép /.
Vizsga nehezen ,de sikerültek, párom haza került,egy fiú egy lány ,tehát teljes volt az öröm.
De nem sokáig............míg én azon keseregtem mennyit vagyok egyedül,eleinte meg az állandó költözködés egyik albérletből a másikba,nem is sejtettem ,hogy ez még csak a kezdet,a java most kezdődik.......

13 évig fizikai dolgozó voltam a szakmám elektroműszerész,majd egy bizonyos vállalatnál leltár ellenőrként dolgoztam.
Hát ekkor már : 23 éves voltam
férjem ...............: 29 éves
Zsuzsa nevű lányom 9 éves és
Fiam Gabika 5 éves volt.

Egy napon az óvodából telefonáltak,hogy menjek gyorsan mert a gyerek nagyon beteg.
Irány az ügyelet semmi baját nem találtak,de 3 napig otthon voltunk a biztos -ami biztos alapon.
Ez a riasztás még vagy háromszor előfordult ,mire én meg sokaltam és egy éjszaka ki vittem a gyereket a kórházba.
Másnap közölték velem,a gyereket azonnal Pestre kell vinni műtétre.

Ugyanis azt történ ,hogy a gyerek az oviban le eset a padról és tarkótájt vérömleny keletkezett,amiről én csak két hét múlva értesültem.
Hétfőn fel vittük A gyereket A kórházba ,ott alátámasztották,hogy azonnal műteni kell.
Se holt,se eleven nem voltam....
A TÖBBIT KÉSŐBB ................................
A folytatás alcíme lehetne az is,hogy....................................................!
..........................................hogyan lett egy gyerekből kettő,majd egy,végül három,de mégis kettő...!

FOLYT .KŐV. !........................................................................!

...............................................TUDJÁTOK,EGY ÓRA MÚLVA ITT VAGYOK.......................................!
...........vagy nem......vagy igen..........lehet..........talán..............!




2009. január 15., csütörtök

Életem egy nyitott könyv.....

Születésem éve : 1949. 04.18. egy szép napos tavaszi napon,legalább is akkor még azt hitték,hogy az lesz,de ember tervez,Isten el vesz.
Ugyanis ,az történt,hogy azon a bizonyos napon ,esett a hó.Nem hiába mondják,hogy április bolond hónap.
Tavasz , hó,meg egy kis ember világra jövetele nem semmi.Ráadásul,hogy még érdekesebb legyen Húsvét más napja volt.Az egész történelem egy napba lett sűrítve.
Ennek a napnak a tiszteletére gyorsan az okosok,ki is találták a nevemet.
A helyzet,adott volt: csak is Ibolya lehettem,amit azóta is tetszik,nem tetszik, kénytelen vagyok

Naplóm,de nem szerelmeimnek...

.....no folyt. köv.
A helyzet az,hogy áram szünet lett és abba maradt az írásom aztán meg nem értem rá.Erre szokták mondani,hogy a sors keze.....
No....ott tartottam,hogy valami jó is legyen már ezen a napon ,gyorsan rám ragasztották az Ibolya nevet.Nőttem,cseperedtem,de nem úgy ám mint egy normális gyerek.Három évesen se menni,se beszélni nem tudtam,Azóta is röhögő görcsöt kapok,pedig már rég volt,hogy az mondták, áldott jó gyerek voltam.
Hát kérdem én - ki a fene tudott volna ilyen mentalitással rossz lenni...? Könnyű volt ,jónak lennem mivel már mondottam,járó képtelen voltam a hájtól amivel a jó Isten meg áldott.Beszélni meg nem szerettem.
Így hát könnyű dolguk volt velem.
Eltelt az idő és óvodába,majd én is iskolába jártam.

Később ,ipari tanuló lettem és mivel az élet velem se kivételezett,mire észbe kaptam,már dolgoztam.
A becsületes szakmám elektroműszerész lenne......Ezen is nevetnem kell,mert amikor jelentkeztem,meg voltam győződve arról,hogy ilyen kis bisz-baszokat kell majd csinálnom,mivel a felvételi papíron az volt.
Hát tévedtem,vagy még mindig nagyon lassan jártam,mert az történt,hogy mire én oda értem
azok a szemérmetlen gépek meg nőttek.Némelyik nagyobb volt mint én.
Azt hiszem a fejlődési korszakomról ennyi elég is lesz,mivel különösebb dolog nem történt velem.
Te hát annyira jó voltam,hogy az mán átlagon alulinak számított.
Egy biztos ,lassan nőttem de biztosan,oly annyira ,hogy 160 cm . nem akartam túl nőni.
Pedig ,sokat hallottam,hogy egy idő után az ember már nem nő,hanem össze fele megy.

No ,én erre fittyet hányva,meg álltam szó szerint, "mint gyerek a növésben "

Itt abba is hagyom ,de ne örüljetek,mert holnap.........FOLYTATÁS KÖVETKEZIK !

Ott folytatom,hogyan lett nagy lányból,család anya........higgyétek el az még unalmasabb lesz
....Nekem el hihetitek,én már csak tudom.....vagy nem , vagy igen,,,,,,talán.....

...............................................................Egy óra múlva itt vagyok.............................................................